Nem sok autópályát találunk, legalább is nem ahogy azt Európa más országaiban megszokhattuk. Nagyon kevés a 2×2 sávos út. Ennek egy fő oka van: sok a hegy és sok a fjord. Nagyon drága az építkezés, és ugyan Norvégia elég gazdag, hogy utakat építsen, azért ez tényleg komoly költség. Egyrészt nem „puha” mészkőhegységből kell kivájni az alagutakat, hanem kemény gránitból. Másrészt a sok fjordot át kell hidalni viaduktokkal.
Az egész ország tele van alagutakkal, de nem csak hegyekben, hanem fjordok vagy városok alatt is futnak.
A maximális sebességkorlát az országban 110 km/h, és érdemes betartani, mert sok a traffipax az utakon. Sőt, mivel kapus rendszer van, néhol mérik két kapu áthaladása között az eltelt időt, és abból számolják ki, ha gyorsan hajtott valaki.
A közlekedés nem olcsó a kapus rendszer miatt. Sajnos nem vásárolható matrica. Ha el akarjuk kerülni a kapukat, akkor harmad vagy negyedrangú utakon kell közlekednünk ami lassú, de annál látványosabb.
Az alacsonyabb rendű utak keskenyebbek és középen nincs felfestés, csak az út két szélén. Ez először furcsa volt, de mivel itt hosszabb a téli sötétség, biztonságosabb az autóvezetés, ha jól látjuk az út szélét. Ezért nagyon gondosan építik meg az utakat, a szélei nem töredezettek.
Az utak minősége nagyon jó. A tél azért eléggé tönkre teszi, mivel itt sok autós télen szöges gumit tesz fel az autójára. A téli gumi kötelező november 1-től.
Rengeteg a körforgalom, akár a dupla is, és hibátlanul használják őket. A kétsávos körforgalomban tábla jelzi, hogy hova kell sorolni a kívánt kijárthoz.
Amit még betartanak, az a főútvonal védelme. Ez alatt azt értem, hogy a norvég sofőrök nem annyira előzékenyek; nem könnyű besorolni egy mellékútról.
Sok a jobbkéz-szabály.
Rengeteg a fekvőrendőr. Különböző sebességkorlátoknál különböző méretűek. Ezek a lassítók nem teszik tönkre az autót, és nemcsak a mellékutakon vannak, hanem a főútvonalon is. Ezek olyanok, hogy a megengedett sebességhatárnál kényelmesen használhatóak, akár az 50-es korlátozásnál is előfordulnak.
A gyalogosnak mindig elsőbbsége van. Ha már közelít a zebrához, az autósnak meg kell állnia. Itt nem is számolnak azzal, hogy nem áll meg egy autó, tehát biztosan lelép a zebrára akár anélkül is, hogy körbenézne.
Alapvetően tele van bicikliúttal az egész ország. Ezek a járdák szélesebbek, így a gyalogosok is elférnek rajta. Sok város között is van ilyen kiépített járda.
Nagyon sok az elektromos autó. A Tesla-kon külön támogatás is van. Elektromos autóval nem kell fizetni a városi kapus rendszernél (kivéve a legnagyobb városokban, de ott is kevesebbet), de az autópályán is kevesebb a díj. Tele van az ország töltőállomással, van ahol ingyenes, van ahol nem.
