Különbségek és hasonlóságok

• Az iskola rendszere máshogy épül fel, mint Magyarországon. A fő különbség az, hogy itt a gyerekek 13 évig járnak iskolába, mármint az, aki középiskolát végez. 16 éves korukig tart az iskolakötelezettség. A gyerekek abban az évben kezdik el az iskolát, amelyik évben betöltik a 6. életévüket. A beiskolázás nem tanév alapú, hanem naptári év alapú.

• Az iskola ingyenes, sem a tankönyvekért, sem a taneszközökért nem kell fizetni. Nem használnak sok füzetet, de ha mégis, azt is az iskolától kapják. Csak a gimnáziumban kell bérleti díjat fizetni a számítógépért, amit a diák visszakap a tanulmányai befejezésével. Ha a tanuló szeretne saját szekrényt, akkor azért díjat kell fizetni. A gimiben a gyerekek a kihelyezett nyomtatókon bármit kinyomtathatnak és másolhatnak.

• A jegyeket 1-6-ig osztják. A hatos olyan, mint a csillagos 5-ös. E mellett még osztályozhatnak úgy, hogy pl.: 5-, vagy 4+.

• Az órák nem 45 percesek, a kisebbeknek minimum 60, de van, amikor 90 percesek. A gimiben már kizárólag 2×45 perces órák vannak. Ez azt eredményezi, hogy egy nap maximum 4 különböző órájuk van a diákoknak. A szünetek is csak 10 percesek, kivéve az ebédszünetet, ami 40 vagy 50 perces.

• A dolgozatokat főleg a számítógépen írják, ritkán fordul elő papíron írt doga. Ez főleg a kisebb évfolyamokra, illetve időnként a matematikára jellemző. De ami még különbség, hogy a tanár soha nem mondja el a jegyeket az egész osztály előtt, sőt, kérik is a diákokat, hogy ne nagyon beszéljék meg ezt egymás között.

• A feladatok zöme, főleg ahogy haladnak felfele az évfolyamon, a számítógépen van. A Microsoft Teams-t használják, és a diákok ide kapják az értesítéseket az iskolától, ha például a járványhelyzet miatt valami változás történik.

• 16 év alatt az értékelést és a heti feladatokat a szülő is megkapja. Van egy felület, ahova belépve a szülő figyelemmel kísérheti a gyerek értékelését, és kapcsolatba léphet a tanárokkal.

• 16 év felett (az élet más területén is, majd később kitérek rá) már kisfelnőttnek tekintik a gyerekeket. Csak a gyerek láthatja a feladatait, és a jegyeit. Persze megmutathatja a szüleinek, de ez az ő döntése.

• Itt nincs közétkeztetés, hanem a gyerekek szendvicset visznek magukkal ebédre. Ha nem lenne vírushelyzet, akkor az Ungdomskole-ban már lenne büfé. A gimiben viszont így sem nem zárt be. A büfé nem drága, sőt, a gimiben aki 8 előtt érkezik, kap norvég reggelit.

• Ja és +1, amin nagyon meglepődtek a gyerekeim: lehet rágózni órán.

Három iskola típusra van osztva a 13 év. 1-7-ig Barneskole, 8-10-ig Ungdomskole (eddig kötelező), 11-13-ig Videregående skole.

Az oktatás szemszögéből:

• Közvetlen kapcsolat van a diákok és a tanárok közt. Bármit kérdezhetnek és nagyon hamar kapnak rá választ.

• Jellemző az oktatásra: a gyerekeket arra tanítják már kicsi kortól, hogy döntsenek, és vállalják a döntéseik következményét.

• Szinte folyamatosan csoportban dolgoznak a gyerekek. Közösen beszélik meg a feladatokat, érvelnek és vitatkoznak.

• Az osztálylétszám hasonló, mint Magyarországon, csak itt egyszerre két tanár van bent az órán (kivéve a gimiben). Így jobban tudnak figyelni a lemaradókra, vagy egyénileg jobban tudnak segíteni a diákoknak.

• Elképzelhető, hogy pont szerencsénk van, de a gyerekek rögtön észrevették, hogy a tanárok sokkal nyugodtabbak, nem fordul elő kiabálás. De valahogy nincs is rá szükség, mert általában a gyerekek is nyugodtabbak. Itt sem engedélyezett 10. osztályig a mobil használat óra közben, de nincs is igényük a gyerekeknek rá, mert egész nap a gépük előtt ülnek.

• Előfordul házi feladat, de inkább a nagyobbaknak. Általában egy hét van rá, hogy elvégezzék a feladatokat, amik kizárólag a gépen történnek.

• Minden teremben van projektor, amit folyamatosan használják. Rájöttek, hogy ennek a generációnak a tanításához már hozzátartozik a vizualitás. Rengeteg filmet, dokumentumfilmet és ismeretterjesztő filmet néznek.

Tantárgyak

A tantárgyak is mások. 1-11-ig a következők: Norsk, Nynorsk, Matte, Samfunnsfag, Naturfag, KRLE, Kunst og Håndverk, UTDV, Musikk, Gym/kroppsøving, Mat og helse, Engelsk, Språk.

• Norsk – norvég: magába foglalja az irodalmat és a nyelvtant. A legkisebb gyerekem 7-ben csatlakozott, de úgy tudom, hogy a nyelvtant messze nem olyan szinten tanítják, mint Magyarországon. A 7.-ben és a 10.-ben tanuló gyermekem most egyáltalán nem tanul nyelvtant.
• Nynorsk – újnorvég: azon a területeken, ahol bokmål-t (ejtsd: bukmol) beszélnek, ott tanulják az iskolában a nynorsk-ot. Még a TV-ben is oda-vissza feliratozzák, attól függően, hogy milyen norvégot beszélnek. (megjegyzem, hogy a nynorsk területen élők nem tanulnak az iskolában bokmål-t).
• Matte – matematika: messze nem tanulják olyan mélységében, mint Magyarországon, és teljes mértékben kompetencia alapon.
• Engelsk – angol: mindenki elsőtől tanulja.
• Språk – idegen nyelv: angolon kívül más idegen nyelv, amit 8.-tól tanulnak. Főleg: spanyol, német, francia, egyes iskolákban pedig finn, orosz és számi választható.
• Samfunnsfag – történelem, földrajz és társadalomismeret.
• Naturfag – természetismeret, biológia és kémia.
• KRLE – erkölcstan, etika, vallástan, és életvitel. Mivel nagyon összetett vallásilag és hovatartozásilag a társadalom, nagyon körültekintően és tényszerűen mutatják be a különböző vallásokat. Nagy hangsúlyt fektetnek az érzékenyítésre. A történelem során előfordult, és jelenleg is meglevő etnikai és vallási konfliktusokat is tanulják. Ami legfontosabb a tanításban, hogy mindenki egyenlő, bármi is a vallása, bármi is a nemi identitása, bármilyen fogyatékossággal rendelkezik.
• Kunst og Håndverk – rajz és technika. Az iskolában van egy technika terem, ahol a gyerekek barkácsolni tanulnak. Esetleg van egy kemence, így agyagozást is tanulhatnak.
• UTDV – továbbtanuláshoz nyújt segítséget, itt külön pedagógiai asszisztens foglalkozik a gyerekekkel. Ez a 10. évfolyamon van.
• Musikk – ének-zene: ezen az órán az iskolában található hangszereken tanulnak zenélni, néha egy-egy számot is előadnak, vagy különböző zenei stílusokról tanulnak.
• Gym/kroppsøving – testnevelés, mozgás: ez vagy rendes testnevelést jelent, vagy a kisebbeknél akár túrázást, sífutást és korcsolyázást.
• Mat og helse – étel és egészség: Itt tanulnak sütni, főzni a gyerekek. Jelenleg egyik gyerekemnél sincs ez tantárgy, ha lesz, akkor írok róla többet.