Középiskola felépítése

A norvég iskolák

A Barneskole (1-7. osztály) és az Ungdomskole (8-10. osztály) körzeti iskola. A középiskolák, Videregående Skole (VGS) ezzel szemben nem. Norvégiában nagyjából 15-20 éve összevonták a középiskolai szakokat és ezzel együtt az oktatásban résztvevőket. Ez azt jelenti, hogy egy tető alá vontak különböző szakokat. Itt Skienben például több középiskola is van. Az egyik, amiben dolgoztam az a Skien VGS. Itt megtalálható a Gimnáziumi szak, a Értékesítés, Szolgáltatás és Turizmus szak, a Zene-, Tánc- és Drámaszak, különleges nevelést igénylők osztálya és a felnőttképzés.

A lányom középiskolájában van Média és Kommunikáció szak, Sport szak, Éttermi és Ételtanulmányok szak, a felnőttképzés és a csökkentett értelmi- és testi fogyatékossággal rendelkező tanulók képzése.

Studieforberedende utdanningsprogram – azaz a felsőoktatást előkészítő képzés

A gimnáziumi szakok 3 évesek. Ebben a képzésben olyan tanulók vesznek részt, akik felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni. Valójában ezt sem lehet teljesen összemérni a magyarországi gimnáziumi képzéssel. Már az első évben, az általános tantárgyak mellett vannak szakórák is. Az általános tantárgyak a norvég, a természetismeret, az angol, a második idegen nyelv, a matek és a testnevelés. E mellett az adott választott szakra jellemző tantárgyak is megjelennek. Ilyen volt például a lányomnak a Médiaszakon a Médiatörténelem és a médiához kapcsolódó technikai háttér oktatás. Második-harmadik évre átrendeződnek a szaktantárgyak. Kicsit hasonlóan, mint Magyarországon, vannak tantárgyak, amik végig kísérik a három évet, van ami csak kettő vagy egy éves. A norvég és a testnevelés végig marad, de például a történelem vagy a matek alapból csak két éves tantárgy. A természetismeret és az angol csak egy évig kötelező. Van olyan szak, ahol bekerül a földrajz. A másodi idegen nyelv abban az esetben két éves, ha valaki tanulta már előtte az ungdomskoleban három évig. Ha valaki nem választott korábban második idegen nyelvet, vagy esetleg másikat szeretne kezdeni, akkor neki három évig tanulnia kell azt. Jellemzően a németet, a spanyolt vagy a franciát tudják választani a tanulók. A nagyfiam gimnáziumi osztályba járt, ahol egy gazdasági tantárgyat választott és az informatikát. Egy másik gimnáziumi szakon más szakirányt is lehet választani, ami később a felsőoktatásban segíti a diákot, például emeltebb kémiát, fizikát, történelmet stb… Így már a gimnáziumban olyan tantárgyakat vehetnek fel a diákok, ami megalapozhatja az orvosi, gazdasági, jogi illetve egyéb egyetemi képzést, azaz például aki bölcsészként szeretne továbbtanulni, annak nem kell három évig matematikát tanulnia.

Gimnáziumi szakok:

• Idrett – Sport
• Kunst, Design og Arkitektur – Képzőművészet, tervezés és belsőépítészet
• Medier og Kommunikasjon – Média és kommunikáció
• Musikk, Dans og Drama – Zene, tánc és dráma
• Studiespesialisering – Általános gimnáziumi oktatás

Yrkesfaglige utdanningsprogram – azaz szakirányú képzés

A klasszikus (Magyarországi besorolás szerinti) szakközépiskolában vagy technikumban más rendszer van. Itt két évig tanulják az alapokat, ami eltérő a különböző szakokon. Én kettőbe láttam bele, az Értékesítés, Szolgáltatás és Turizmus szakba (norvég rövidítés: SSR), illetve az Éttermi és Ételtanulmányok szakba (norvég rövidítése: RM).

Az SSR szak első évben alaptantárgyként tanulták a matematikát, a természetismeretet, az angolt és a testnevelést. Ezek mellett a szaktantárgyak a marketing, az etika és kultúra, illetve a pénzügy és számvitel. A tanulók egy héten egy napot, illetve fél évente egy teljes hetet gyakorlaton töltenek.  Ez 6 óra munkavégzést jelentett egy olyan munkahelyen, ahová a tanuló maga, vagy a segítő tanár segítségével került be. Alapvetően fél évente cserélik a gyerekek a helyeket, de egyes esetekben a tanuló kérheti, hogy egész évben ugyan ott dolgozzon. A skieni középiskolában heti egyszer szakmai nap van (itt péntek). Ez azt jelenti, hogy az összes osztályban ezen a napon csak egyféle órájuk van a tanulóknak. Ez a testnevelés kivételével az össze tantárgyat illeti. Tehát a 6 tantárgy váltja egymást. Ez nagy segítség, ha az adott tantárgyban a tanár jobban el szeretne mélyülni, esetleg külső helyszínre mennek a tanulók, vagy nagyobb dolgozatot írnának.
A második középiskolai évben átrendeződnek az alaptantárgyak. Ezek a következők: norvég, társadalomismeret és testnevelés. A második évtől már kötelező szakosodni. Az SSR szakon külön válik az értékesítés és turizmus szak a szolgáltatás szaktól. A szolgáltatás szak viszont kibővül adminisztrációs és munkahelyi balesetek megelőzése oktatással.

A másik szak, amit belülről láttam az az Éttermi és Ételtanulmányok szak. Itt az alaptantárgyak első évben a matematika, a természetismeret, az angol és a testnevelés. A szakmai tantárgy csak egy volt, ami egy általános ismeretbővítést takart, illetve a tanulók két napot a héten, az iskolában, az erre külön kialakított konyháján voltak és ismerkedtek a gyakorlatban technikai háttérrel, élelmiszerekkel, tárolással, illetve főztek. Itt is egy napot a gyerekek külső cégeknél dolgoztak hasonló feltételekkel, mint a másik szakon.
A második évbe csak minimálisát láttam bele. Az biztos, hogy alaptantárgyuk lesz a történelem, a norvég és a testnevelés. A helyi konyhabeosztásuk és a kihelyezésük is marad az első évben megszokott.

A 3-4. évben gyakorlati helyre kerülnek a tanulók. Ilyenkor már kapnak fizetést is a munkájukért. A munka mellett szaktantárgyaik is vannak, de már messze nem annyi, mint az előző években. A 4. év végén levizsgáznak és ezzel együtt megkapják a végzettségüknek megfelelő szaklevelet.

Szakközép és Technikumi szakok:

• Bygg- og anleggsteknik – Építő és építész
• Elektro og datateknologi – Elektroműszerész és számítástechnika
• Frisør, blomster, interiør og eksponeringsdesign – Fodrászat, virágkötő, belsőépítészeti és előkészítő tervezés
• Håndverk, design og produktutvikling – Képzőművészet, tervezés és termékfejlesztés
• Helse- og oppvekstfag – Egészség- és ifjúságfejlesztés
• Informasjonsteknologi og medieproduksjon – Információtechnológia és médiagyártás
• Naturbruk – Természet gazdálkodás
• Restaurant- og matfag – Éttermi és ételtanulmányok
• Salg, service og reiseliv – Értékesítés, szolgáltatás és turizmus
• Teknologi- og industrifag – Technológia és ipari tárgyak

Matematika

Mivel a matematika az egyik kedvenc tantárgyam, szeretem figyelemmel kísérni, hogy tanítják máshol. Ha egy gyors képet szeretnék nyújtani, akkor egyszerűen azt mondhatom, hogy jóval alacsonyabb a mérce, mint Magyarországon. De mégsem lehet ilyen általánosan ezt kijelenteni.

Először is különböző szinten oktatják a matematikát.

• Van alapmatek – gyakorlaton alapuló (Praktisk, P),
• közép szinten – elméletibb (Teoretisk, T),
• felsőbb szinten pedig kétfajta – a társadalomismereti (Sammfunns, S) és a
• reál szakokhoz kapcsolódó (Real, R) matek.

Azt, hogy mit választ a tanuló függ attól, hogy milyen szakon tanul. Egyes szakokhoz „kötelezően” választani kell az erősebb matematikát. Az Yrkrefag-on a tantárgy csak egy éves. Gimnáziumi szakokon alapból két éves, de sokszor kötelezően előírás a felsőoktatásban részt venni kívánó diákoknak a magasabb szintű matek, tehát a harmadik évben is fel kell venniük a tantárgyat.

Ami nekem nagyon tetszik ebben az elsőre bonyolultnak tűnő, de valójában remek rendszerben, az az, hogy lehetővé teszi, hogy akinek nem szükséges a későbbiekben a matek mélyebb tudása, annak nem is kell úgy tanulnia. Tehát, aki a P-matekot választja, egy jó alapot kap. Ez egy nagyon gyakorlatias matek, tele az életből szedett és az életben előforduló matematikai problémakörrel. Sőt, ami ebben fantasztikus, hogy a külön szakirányú képzések, mint az SSR, vagy RM, a matek más és más. Míg a Szolgáltatás szakon a „kereskedelmi életben” előforduló, addig az Étterem szakon a „vendéglátó iparban” előforduló gyakorlati feladatok vannak a matekkönyvben. Ami viszont a pluszpoén, hogy mindenki azon a szinten vizsgázik és érettségizik matematikából, amin tanult. Ez szerintem igazán követendő példa lehetne! Így máris elkerülhető az integrált és elitoktatás, mert nem az számít, hogy a gyerek melyik felsőoktatási intézményben tanul.

A matekoktatás szinvonalát sem mondanám alacsonynak. A nagyfiam Magyarországon fakultált matekból. 11. évet befejezte, mikor kijöttünk. A gimnáziumi alapmatematika Magyarországon nem tartalmaz például komolyabb trigonometriát vagy deriválást. Ezt a fakultáción veszik a gyerekek. Norvégiában igazából nincs fakultációs rendszer, hanem kötelezően választható tantárgyak vannak. Ha valaki a harmadik gimnáziumi évben matekot választ, az biztos, hogy S, vagy R matek lehet csak. Ezek szintje megegyezik a magyarországi fakultációs matematika szintjével. Tehát, akinek a továbbtanulás miatt kell a magasabb szintű matek, az alaptantárgyként tanulja.

Összességében ez minden tantárgyra jellemző. Bármint az nem, hogy külön „szintek” vannak, hanem hogy a tanulókat nem terhelik túl olyan ismeretekkel, ami a munkájukhoz a későbbiekben nem szükséges. Itt azért szeretném megjegyezni, hogy a munkájukhoz valóban nem szükséges, de az általános ismereteik bővítéséhez szerintem nem elegendő. Én teljes mértékben a magyar oktatási rendszerben nőtem fel. Személy szerint nem értek egyet az „én is túléltem, a gyerekem is túl fogja élni” hozzáállással. Szerintem az elmúlt 30 évben rengeteget változott körülöttünk a világ. Előszőr akkor beszéltünk komolyabban a költözésről, amikor a nagyfiam a gimnáziumban megkezdet a tanulmányait. Mintha megállt volna az idő. Lehet, hogy a könyvek borítóját lecserélték, de tartalmát nem, sőt bővítették az elmúlt 30 évben. Szerintem sok kötelező megtanulandót kellene elengedni Magyarországon. Norvégiában viszont lehetne egy kissé komolyabban venni az alapismereteket.